Az Oroszországban létesített PSB-VVER termohidraulikai kísérleti berendezés célja a nagy teljesítményű VVER reaktorok biztonsági értékeléséhez használt rendszerkódok megfelelő szintű validációjának lehetővé tétele. A berendezés térfogataránya 1:300, magasságaránya 1:1, és a blokk névleges üzemállapotához tartozó nyomás és hőmérsékletviszonyokra van tervezve. A berendezéssel számos hűtőközeg-vesztéses és egyéb tranzienst vizsgáltak, és az eredményeket az OECD NEA adatbázisán keresztül tették elérhetővé.

A rendszerkódok egy dimenziós közelítésben modellezik az atomerőművek primer- és szekunder oldalán zajló kétfázisú, kapcsolt hő- és áramlástani folyamatokat. Az APROS kódot a VVER reaktorokat is üzemeltető Fortum cég, illetve a finn VTT kutatóintézet fejleszti 1986 óta, és validációjához számos VVER-specifikus kísérletet felhasználtak.

2019-ben a BME Nukleáris Technikai Intézetében (NTI) egy energetikai mérnöki MSc diplomaterv eredményeként elkészült a kísérleti berendezés APROS modellje, illetve az NC-1 jelű kísérlet elemzése. A modellben számos továbbfejlesztési potenciál rejlik, ugyanis a vizsgált NC-1 kísérlet szempontjából irreleváns alrendszereket (pl. hidroakkumulátorok, aktív ZÜHR, stb.) nem foglal magában. Továbbá a 2019 óra eltelt időben az APROS szoftver is számos új funkcióval bővült (’pipeline’ modul, felhasználói komponensek, beépített SCL script nyelv), melyek segítségével egy sokkal letisztultabb modell készíthető.

A hallgató feladata egy új PSB-VVER APROS modell készítése, illetve kísérleti eredményekkel való értékelése az alábbi részfeladatok megoldásával:

• A PSB-VVER berendezéshez és kísérletekhez kapcsolódó szakirodalom feldolgozása.
• A BME NTI-ben jelenleg használt APROS verzió, illetve a 2019-ben készült modell megismerése.
• Új, teljes PSB-VVER modell készítése az APROS rendszerkódban, kihasználva a szoftver új funkcióit (’pipeline’ modul, felhasználói komponensek, beépített SCL script nyelv).
• Az NC-1 jelű kísérlet szimulációja az új modellel és eredményeinek összehasonlítása a 2019-es modell, illetve a kísérlet mérési eredményeivel.
• A CL-4.1-03 jelű, hidegági kisméretű csőtöréses tranziens vizsgálata és az eredmények összehasonlítása a méréssel.