A hallgató neve: Kócziás Veronika | specializációja: Fizikus MSc - orvosi fizika |
A záróvizsgát szervező tanszék neve: Fizika Intézet, Atomfizika Tanszék |
A témavezető neve:
D. Erdei Gábor - tanszéke: Fizika Intézet, Atomfizika Tanszék - beosztása: docens - email címe: erdei@eik.bme.hu |
A kidolgozandó feladat címe: Tórikus intraokuláris műlencsék beültetési bizonytalanságból fakadó képalkotási hibáinak vizsgálata |
A téma rövid leírása, a megoldandó legfontosabb feladatok felsorolása: A szaruhártya által okozott esetleges asztigmatizmust szürkehályogműtétek esetén speciális, ún. tórikus alakú műlencsékkel korrigálják (intraocular lens – IOL), a minél jobb látásélmény elérése érdekében. Ezek a forgásszimmetriával nem rendelkező optikai alkatrészek különböző mértékben érzékenyek az optikai tengelyük körüli elfordulásra, attól függően, hogy hány dioptria asztigmiát korrigálnak (cilinder). A várható képminőségromlást már többen vizsgálták klinikai kísérletekkel, IOL méretező programok segítségével vagy elméleti úton a paraxiális közelítés felhasználásával. Az újabb eredmények egybecsengenek: 10° szögelforulás alatt minimális képalkotási hibát jeleznek, míg 45° fölött akkorát, ami már teljesen elrontja a látóélességet.
Az összes módszer közös hiányossága, hogy sem a tórikus IOL cilinder értékét, sem a pupillaátmérőt nem veszik figyelembe, pedig az előbbitől az érzékenység, utóbbitól a képminőség függ erősen. Emellett a szimulációk nem a valós képminőséget határozzák meg. A cél tehát az, hogy valós sugárátvezetéssel és skalár diffrakciós számolásokkal valódi szemekről készült szemmodellekben határozzuk meg a beültetéskor fellépő kismértékű elfordulás okozta képminőségromlást, és keressük meg azt a cilinderérték határt, ami alatt nem is érdemes tórikus lencsét beültetni, mert az okozott bizonytalanság már nagyobb mint a reziduális asztigmia.
A hallgató feladata, hogy körülbelül 50 fő, 0,5-5,5 dioptria cilinderű, IOL beültetésen átesett páciens szeméről készült modellben elemezze a tórikus műlencseelfordulás függvényében kialakuló képminőségromlást, és vesse össze a klinikai tapasztalatokkal, szakirodalmi ismeretekkel. 1 dioptiánként kialakított öt tartományra határozza meg az átlagos képalkotási hiba szögfüggését, és határozza meg azt a cilinderértéket ami alatt már nem érdemes tórikus műlencsét implantálni.
|
A záróvizsga kijelölt tételei: |
Dátum: |
Hallgató aláírása: |
Témavezető aláírása*: |
Tanszéki konzulens aláírása: |
A témakiírását jóváhagyom (tanszékvezető aláírása): |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar |
1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. K épület I. em. 18. www.ttk.bme.hu |