A metszetképalkotó eljárásokon (CT/MRI/UH/PET) alapuló besugárzástervezés ma már rutinszerű eljárásnak számít a daganatos betegek sugárterápiás kezelésében. A betegről nyert teljes háromdimenziós (3D-s) anatómiai információ, a céltérfogat és a védendő szervek pontosabb meghatározása lehetővé teszi a konformális sugárterápiát, melynek során a daganat terápiás dózissal történő besugárzása a környező, ép szövetek és szervek minimális dózisterhelése mellett történik. Ennek feltétele, hogy a referencia dózisfelület kövesse a daganat térbeli alakját. A pontos dózis-kiszolgáltatás mellett ugyanakkor fontos szempont a dóziseloszlás homogenitása is, mert a nagy dózissal besugárzott térfogatokban késői mellékhatások (fibrózis, nekrózis) alakulhatnak ki. A besugárzási tervek kvantitatív értékelése és összehasonlítása dózis és térfogati paraméterekkel történik. Az optimális terv elkészítése a legmegfelelőbb paraméterek elérésével lehetséges. A kutatási téma elsősorban brachyterápiás (belső sugárterápia) besugárzási tervek dozimetriájára irányul. A vizsgálatok során az elérendő cél, hogy különböző daganat lokalizációknál eltérő dózisoptimalizálási módszereket alkalmazva meghatározzuk az ideális dózis-térfogati paramétereket. További kutatási cél összehasonlító elemzések végzése az inverz és hagyományos dózisoptimalizálási eljárásokkal készített besugárzási tervek között. Továbbá, összehasonlító elemzésekkel vizsgálni kívánjuk, hogy milyen esetekben előnyösebb a brachyterápiás kezelés a külső sugárterápiával szemben. Az optimális dóziseloszlások klinikai megvalósítása várhatóan javítani fogja a lokális daganat kontrollt, illetve csökkenti a késői mellékhatások kialakulásának a kockázatát.