angol nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek
Brachyterápiában (BT) egy pontszerű sugárforrás közelében elsősorban a négyzetes fogyástörvény határozza meg a dóziseloszlást. Valódi, több sugárforrás körül azonban a távolságfüggő dóziscsökkenés, a dózisgradiens már kisebb mértékű és függ a sugárforrások számától és azok térbeli elhelyezkedésétől. Külső besugárzásoknál (EBRT) a modern technikák (IMRT, VMAT) alkalmazásánál általában sok kis mező dózisának összegzésével alakul ki a végleges dóziseloszlást. Egy mezőnél a fősugárra merőleges egyenes mentén a mezőszélnél nagy dózisgradiens alakul ki, de a fősugár mentén a dózis csak lassan csökken a távolság függvényében, amit a mélydózisgörbe jellemez. Egy klinikai dóziseloszlásnál egy adott irányban a fenti két hatás kombinációja határozza meg a dózisgradienst a mezők számának és irányának függvényében.
A kutatás célja a BT-s és EBRT-s klinikai dóziseloszlások jellemzése dózisgradiens paraméterek alkalmazásával emlő, prosztata és fej-nyaki daganatok besugárzásánál.
Feladatok:
1. BT-s dóziseloszlásoknál a céltérfogat körüli dózisgradiens irányfüggő meghatározása és a távolságtól függő dózisértékekre egy közelítő függvény illesztése.
2. A dózisgradiens ismeretében korreláció keresése a céltérfogathoz közeli védendő szervek maximális dózisa és a gradiensértékekkel meghatározott dózis között.
3. EBRT-s besugárzási terveknél a céltérfogat körüli dózisgradiens irányfüggő meghatározása ugyanazon tervekben, mint a BT-s vizsgálatban, és azok összehasonlítása a BT-s értékekkel.
4. A dózisgradiens jellemzése és összehasonlítása a referencia izodózisok és az alacsonyabb izodózisok által besugarazott térfogatok hányadosaival BT-s és EBRT-s besugárzásoknál.