2024. május 04.
A BME Rektora, Czigány Tibor indította útjára 2022-ben a BME Középiskolás Tudományos Diákkör (TDK) programot.
Ennek keretében kezdett kutatómunkát Detrich Márton és Gazdag Ferenc a BME TTK Kémiai Fizika Csoportban Dr. Lagzi István László egyetemi docens vezetésével. A diákok a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium idén végzős tanulói. Tanáruk, Keglevich Kristóf ajánlására jutottak el a kutatócsoporthoz. A munkájukból a kutatócsoport nemrégiben egy színvonalas tudományos közleményt jelentett meg a The Journal of Physical Chemistry Letters-ben: https://doi.org/10.1021/acs.jpclett.3c02295
Detrich Mártonnal (DM) és Gazdag Ferenccel (GF) a TTK dékánhelyettese, Simon Ferenc (SF) készített interjút.
Detrich Márton | Gazdag Ferenc |
Kérdés (SF): Mondjatok pár szót, hogy mi is ez a TDK?
Válasz (GF): A Tudományos Diákköri Konferencia egy tudományos esemény, ahol különböző diákok vagy hallgatók egymás előtt bemutathatják kutatási eredményüket, amit így a zsűri, illetve a társaik értékelnek (ugyan középiskolás szekcióban lehet hogy egy kicsit erősebb hangsúly van még a zsűrin).
Ti hogy kerültetek be ebbe a programba?
Válasz (DM): Az iskolánk minden évben igyekszik diákoknak tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani különböző területeken, valamilyen egyetemhez, kutatócsoporthoz, vagy céghez való csatlakozással, ennek az egészét hívjuk nálunk mentorprogramnak. Ennek a keretében jutott el hozzánk Keglevich Kristóf Tanár Úron keresztül a csatlakozás lehetősége.
Mi volt a fő motivációtok, hogy belevágtatok ebbe?
Válasz (DM): Számomra a fő motiváló erő mindenképpen a tapasztalatszerzés lehetősége volt. Korábban nem voltam még kutatólaborban, a program lehetőséget biztosított arra, hogy megismerhessem a modern kutatások menetét. Ezen kívül az első témánk (amiből a cikk készült) is nagyon megfogott, nagyon érdekes volt a középiskolai tananyag után valami bonyolultabbal foglalkozni.
Válasz (GF): Először nem voltam annyira tisztában azzal, hogy miért is járok a laborba, és csak mentem mert mások ajánlották nekem, de a végére nagyon megszerettem a kutatást és akár órákkal tovább ott tudtam volna maradni a laborban, hogy végre válaszra bírjam az anyagot, de szerencsére vagy Marci, vagy a laborvezetőnk Laci rávett, hogy már tényleg késő van és haza kell menni; nyilván azzal, hogy maguk is mentek.
Körülbelül mennyi elfoglaltságot jelentett ez?
Válasz (DM): Alapvetően hetente két órát töltöttünk a laborban. A két TDK dolgozat megírása, illetve a szóbeli prezentációkra való felkészülést ezen felül végeztük, a határidők közeledtével persze egyre többet foglalkozva ezzel.
Mondjátok el röviden miről is szólt a kutatómunka?
Válasz (DM): Egy nem túl régen felfedezett anyagcsoport a fémes-szerves vázszerkezetek (metal-organic frameworks, MOF-ok). Ezek közül egy konkrét anyagnak, a ZIF-67-nek vizsgáltuk egy alternatív előállítási módszerét, amely során a két előállításhoz szükséges reagens egy géles diffúzió során, lassan keveredik el. Ez a módszer a gélben rendhagyó, periodikus mintázatok kialakulásához vezet, mi ezeknek a képződését vizsgáltuk.
A kutatómunkának mi lett az eredménye?
Válasz (GF): Összességében eddig egy cikk született a kutatásunkból, ami nagyjából három évig tarott, de a másodiknak már igen közel járunk a befejezéséhez. Nagyon örülök, hogy még középiskolai tanulmányaim alatt ilyen kutatómunkában vehettem részt, és szerezhettem kutatásban tapasztalatot és (többedik szerzőként) egy publikációt, amiért mindig is hálás leszek mindenkinek aki segített benne.
A középiskolában tanultaknak mennyire vettétek hasznát? Esetleg nagyon sokat kellett még utána tanulni?
Válasz (DM): Az alapvető kémiai ismeretek nyilvánvalóan elengedhetetlenek voltak a téma megértéséhez, mivel viszont egy újabb anyagcsoporttal foglalkoztunk, természetesen szükség volt sok utánaolvasásra is. A laborban is meg kellett tanulnunk néhány számunkra új műszer használatát, de ez gyorsan ment, ami szerintem nagyrészt az iskolai laborban szerzett tapasztalatnak köszönhető.
Mi volt számotokra a legérdekesebb dolog a laborban?
Válasz (DM): Nekem a legérdekesebb dolog a fotospektrométer volt, bár mi ezt nem használtuk, de megmutatták a működését. Korábban csak videón láttam ilyet, jó volt szemtől-szembe is megismerkedni egy modern műszerrel.
Válasz (GF): Engem ami a legjobban megfogott az az üvegfelületek voltak, amik bárhol is voltak a laboron belül (az ablakokat nyilván nem) teliírták képletekkel és számolásokkal a tudományos kommunikáció melléktermékeként. Ezután még érdekesnek tartottam a vortexgépet, amivel össze lehet rázni oldatokat, még akkor is, ha ezt nem használtuk a kutatáshoz.
Hogy tetszett egy kutatócsoport működése belülről?
Válasz (DM): Nagyon sok interakciónk sajnos nem volt a csoport többi tagjával, de jó benyomásaim támadtak. Többször is volt, hogy amíg mi egy kísérletre vártunk, valaki megmutatta a saját aktuális projektjét, ami nagyon érdekes tudott lenni, összességében egy barátságos légkör alakult ki.
Válasz (GF): Én személyesen nagyon örültem a kutatócsoportnak, különböző búcsúztatásokon, vagy más szociális eseményeken sokat tudtam beszélgetni a labor többi tagjával, főleg a diákokkal, és gyakran meglepődtem azon, hogy a Fazekas öregdiákjait is megtalálom köztük.
Erre számítottatok, hogy egy egyetem kb. ilyen?
Válasz (DM): Körülbelül igen, bár csak a labor működésébe láttunk igazán bele. Nagyon tetszett az a lazaság, ami egy gimnáziumhoz képest belengi az egészet, mindenki csak végzi a dolgát, és nem zavartatja magát, hogy két gimnazista is van a laborban.
Válasz (GF): Természetesen az egyetemnek a legfontosabb részét még nem láttuk, ami az oktatás, de a laborok működésébe tényleg igen gyakorlati betekintést nyerhettünk. Nem nagyon volt elképzelésem arról, hogy egy kutatócsoport hogyan működik, de összességében nagyon informálisnak és bizalmasnak tapasztaltam meg a laborunkat.
Mit terveztek a jövőben a középiskola végeztével? A kutatás része marad az életeteknek, vagy ennyi elég volt?
Válasz (DM): Én meg tervezem tartani a kémiai irányultságot egyemen is, és mindenképpen szeretnék tovább kutatni hallgatóként, akár ehhez hasonló, akár más témában. Akár azt is megkockáztatnám, hogy foglalkozásként is kutató leszek, bár persze nem látok tíz évre a jövőbe.
Válasz (GF): Nekem egyetemen a kémia nem annyira lesz fő tárgyam, mint a biológia, ugyan nagyon szeretnék néhány kémiaórára áthallgatni, viszont a kutatást mindenféleképpen szeretném folytatni egyetemen is, és én végül is ezen a pályán szeretnék elhelyezkedni.