Az atomerőművek üzemzavarainak vizsgálatakor fontos szerepet játszik az SBLOCA (Small Break Loss Of Coolant Accident) mihamarabbi felismerése, mivel ezáltal hatékonyan lehet segíteni az célzott operátori beavatkozást. Az SBLOCA sajátossága, hogy a törések kis mérete folytán a folyamatok hosszú ideig hasonlónak tűnhetnek a stacionárius üzemvitelhez, ezért intenzív idősor-elemzés szükséges ahhoz, hogy statisztikus módszerekkel kimutatható lehessen a törés helye és nagysága a primer körben. A folyamat statisztikai elemzéséhez előfeltétel nagy mennyiségű adat megléte és feldolgozhatósága, amely tényleges mérések esetében nehezen kivitelezhető, viszont részletes termohidraulikai szimulációs rendszerkódokra támaszkodva megvalósíthatónak tűnik. A diplomamunka célja annak vizsgálata, hogy az idősorok statisztikus elemzése megfelelő matematikai eszközökkel mennyire képes felfedni egy SBLOCA fennállását, ezzel esetleg támogatva az operátor döntéshozatalát.

Az BME NTI rendelkezik a Paksi Atomerőmű termohidraulikai rendszerének egy részletes, saját fejlesztésű APROS modelljével, melynek segítségével a célkitűzés vizsgálatához szükséges nagy mennyiségű számítás elvégezhető és így a diplomamunka célja megvalósítható.

A diplomamunka keretében a hallgatónak a következő feladatok elvégzése lett kitűzve:

1. A BME NTI által kifejlesztett Paksi Atomerőmű termohidraulikai APROS rendszer modellje determinisztikus számítások elvégzésére készült. A mérési hibák által a szabályzókörökbe bekerülő véletlenszerűség modellezésével és az SBLOCA vizsgálatokhoz szükséges átalakításokkal készítse fel a rendszerkódot realisztikus idősorok kinyerésére.
2. Vizsgálja meg és statisztikai módszerek segítségével bizonyítsa, hogy a mérési hibák által generált véletlenszerűség nem változtatja meg a jelenlegi APROS rendszerkód stacionárius viselkedését.
3. Dolgozza fel statisztikai idősorelemzés és/vagy tanuló algoritmusok segítségével a különböző SBLOCA tranziensek számítási eredményeit. Ezt követően vizsgálja meg, hogy az algoritmus képes-e megfelelően azonosítani a törés helyét és méretét az ÜV-1 jel megjelenéséig.
4. Értékelje ki annak a lehetőségét, hogy milyen mértékben érdemes az ÜV-1 jelet követő, legfeljebb a tranziens első fél órájáig terjedő időszak tranzienseit további statisztikai analízisnek kitenni azért, hogy ezáltal pontosabb képet lehessen kapni az SBLOCA töréshelyeiről és törésméreteiről. Az analízist elég megfelelően kiválasztott tranziensek idősoraival szemléltetnie.