<p>Matematikai alapok: Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Függvények vált ozási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása (deriválása). A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Mechanika: A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kine matikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások, körmozgások, rezgőmozgások. A differenciál és integrálszámítás, illetve a vektorok és vektorműveletek szemléltetése kinematikai példákon keresztül. Kinematikai mérések mindennapos életben használatos elektroniku s eszközeinkkel. Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége. Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás. A súly és súlyos tömeg fogalma. Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti fe ltételek szerepe. A munka és a teljesítmény fogalma, mozgási és helyzeti energia, energiamegmaradás tétele. Impulzus és perdület fogalma, impulzus - és perdületmegmaradás tétele. Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma. Dinamika a hétköz napokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig. Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyis égek meghatározása. Csillapított és gerjesztett rezgés. Rezgések a hétköznapokban időmérésre használt kvarcoszcillátoroktól a rezonanciakatasztrófáig. Hőtan: Molekulák mozgása, nyomás és hőmérséklet kinetikus értelmezése. A hőtan alapfogalmai. Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokba n és számítógépekben. Az előadásokon a fenti témakörökhöz kapcsolódóan rendszeresen demonstrációs kísérletek kerülnek bemutatásra.</p>