Az előadásban a termodinamikai anyagelmélet alapjait tekintjük át. Lokális egyensúlyi rendszerek trágyalása után az egyensúly tól távoli rendszerek különféle típusait és a rájuk vonatkozó termodinamikai elméleteket tárgyaljuk. Szó lesz továbbá a nemlokalitás bevezetésének
módjairól és a lokális állapot hipotézisének meghaladásáról. Vagyis memória effektusokat mutató fizikai rendszerek modelljeir ől és nemlokális kölcsönhatások modellezési módjairól. Mindezt konstruktív módon, a második főtétel kiaknázásának modern módszereire építve.

Diszkrét rendszerek: Mitől dinamikai elmélet a termodinamika? A második főtétel és a folyamatok stabilitása. Abszolút hőmérsé klet. Lokális egyensúly – klasszikus egyensúlyi termodinamika, lokális állapot – tehetetlenség és emlékezet. Pl. fázisátalakulások (Landau-elmélet), több hőmérsékletű rendszerek. Mechanikai tehetetlenség.

Kontínuumok: A második főtétel és a folyamatok stabilitása. Objektivitás. Entrópia egyenlőtlenség és Liu eljárás. Lokális egyensúly – klasszikus irreverzibilis termodinamika, pl. hővezetés, viszkózus folyadékok (Navier-Stokes-egyenlet). Stacionárius állapotok, disszipatív struktúrák. Lokális állapot – dinamikai változók (speciálisan: klasszikus kiterjesztett termodinamika), pl. a hővezetés hullámegyenlete (Cattaneo-Vernote-egyenlet). gyengén nemlokális hővezetés (Guyer-Krumhansl-egyenlet). Nem relokalizálható gyengén nemlokális termodinamikai elméletek, pl. Ginzburg- Landau-egyenlet családja, nemlokális folyadékok (Schrödinger-Madelung-egyenlet, stb…).

Statisztikus fizikai kapcsolat, entrópia és információ: Boltzmann-Gibbs-Shannon- és Fisher-entrópiák.