Az idő talán a leghétköznapibb, ám az egyik legrejtélyesebb eleme világunknak. Takács Gábor a fizika legalapvetőbb kérdéseit érintve vázolta fel ismereteink jelenlegi állását. Ősrobbanás, entrópia, fekete lyuk, hőhalál – csupa olyan kifejezés, amiről egy átlagember is hallott már, ha máshol nem, legalább a filmekben, például a „Csillagok között” című amerikai mozialkotásban. Más kérdés, hogy ki, mit ért például a hőhalál fogalmából. Az előadást megelőző percekben a teremben még fele-fele volt a középiskolások és a náluk kétszer, háromszor idősebbek aránya. A fiatal korosztály tagjai végül az eredetileg nekik rendezett Science Campus előadás kezdetére kerültek többségbe. A terem megtelt, és mint a záró tesztnél kiderült, jónéhányan online is figyelemmel kísérték az előadást.

Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának (BME TTK) fiatal fizikusa nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grantjét, ami a következő öt évre mintegy kétmillió eurós támogatást jelent. És mivel a BME nem tartozik a modellváltó egyetemek közé, amelyek kutatói az Európai Unió Tanácsa döntésének értelmében a kuratóriumokba ültetett kormánypárti politikusok miatt nem részesülhetnek ERC-támogatásokban, Makk Péter meg is tudja kezdeni a kutatást.

Makk Péter, a BME szilárdtest fizikával foglalkozó kutatója három hónap alatt a második műegyetemi támogatott az uniós ERC pályázati programban.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) Consolidator Grant pályázata a Horizon Europe keretprogram része. Azok a kutatók nyerhetnek el támogatást a nemzetközi pályázaton, akik már saját kutatócsoporttal és kiemelkedő sikerekkel rendelkeznek, melyek folytatása újabb világszínvonalú eredményeket ígér. A műegyetemi pályázat sikere kapcsán Czigány Tibor akadémikus, a BME rektora kiemelte: „Makk Péter mostani eredményével kutatócsoportja megerősítette helyét a szakterület vezető európai képviselői között. Nagy érték az is, hogy olyan kutatás nyert el támogatást, amely a BME  jövőbemutató kvantuminformatika és szilárdtestfizikai kutatásai közötti kapcsolódásokra is épít.”

Újból Lendület Programot nyertek a nanoáramkörök tervezésével foglalkozó műegyetemi fizikus kutatók.
Óriási megtiszteltetés számomra, hogy egyike voltam azoknak a kutatóknak, akik elsőként kaphatták meg újból az egyik legrangosabb hazai, tudományos munkát honoráló akadémiai támogatást. Külön öröm, hogy mindezt megszakítás nélkül, az első Lendület Program közvetlen folytatásaként sikerült elérni, így a kutatótársaimmal megkezdett szakmai munka egy évtizeden át részesül ebben a prominens elismerésben” – nyilatkozott a bme.hu-nak Csonka Szabolcs, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet, Fizika Tanszék egyetemi docense, az MTA-BME Supravezető Nanoelektronika Lendület Kutatócsoport vezetője, aki „Topologikus szupravezető nanoáramkörök” című kutatási tervével immáron második alkalommal nyerte el az MTA Lendület Programjának támogatását, ezúttal az újonnan meghirdetett „haladó” kategóriában összesen 292.000.000 Forint keretösszeggel.

A Műegyetem Q épületének Simonyi Károly terme újból megtelt a fizika és a természettudomány jelenségei, illetve „Magic Karcsi” érdekfeszítő előadása iránt érdeklődő gyermekekkel és szüleikkel. „Idén a 16. alkalommal zárom az évet ezzel a rendezvénnyel, ami az egyike volt az első ilyen kezdeményezéseknek. Örülök, hogy a ’Mikulás zsákjába’ vagy a ’karácsonyfa alá’ egy kis tudást is csempészhetek.

Ez az én ajándékom a gyerekeknek, a szüleiknek és nagyszüleiknek” – fogalmazott Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, akit nemrégiben Prima Primissima Díjjal tüntetettek ki.

Egyszerre két, szakmailag jelentős tudományos pályázaton is sikerrel szerepelt Bárány Balázs (TTK, Sztochasztika Tanszék), aki komoly dilemmát követően döntött az MTA és az NKFIH lehetőségei között.

„Hatalmas lehetőség és egyben óriási teher volt számomra, hogy kutatási tervemet egyszerre két felhíváson is támogatásra érdemesnek találták a bírálók. Lendület pályázatom sikeréről már június közepén értesültem, ám az Élvonal végleges eredménye a tervezett júliushoz képest csak szeptember közepén derült ki. Az óriási öröm érzése mellett az aggodalom is úrrá lett rajtam: néhány nap alatt döntenem kellett a két lehetőség között.

A Matematikai Intézet bevonásával tavaly ScienceCamp+ rendezvénnyé bővült a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör kétnapos őszi programja.

A Természettudományi Kar Science Camp nyári táborának hagyományait kibővítve, idén második alkalommal került megrendezésre a ScienceCamp+ rendezvény, mely egy kétnapos, távolról érkező diákok számára is vonzó tudományos program a középiskolai őszi szünet időszakában. A rendezvény a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkörből nőtte ki magát: most már a fizika mellett matematika témájú foglalkozásokon is részt vehetnek a vendégek.

Átadták a 2022-es Prima Primissima Díjakat, amelynek nyertesei két kategóriában is a BME szakemberei, oktatói lettek.

A Művészetek Palotájában idén 19. alkalommal és összesen 10 kategóriában adták át az idei Prima Primissima Díjakat, továbbá a Közönségdíjat. A pandémiás helyzet miatt elmaradt ünnepélyes díjátadót 2019 óta ismét személyes jelenlét mellett rendezte meg a Prima Primissima Alapítvány.

Magyar nukleáris szakmai delegáció járt Argentínában 2022. november végén, hogy tanulmányozza a kis moduláris reaktorok megvalósításának gyakorlatát és lehetőségeit.

A delegációt Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnöke vezette, és abban az OAH több munkatársa mellett a BME Természettudományi Kara (BME TTK) képviseletében részt vett Aszódi Attila, a BME TTK dékánja is.

A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberhiányára válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Műegyetem.
A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia csak néhány a jövőnk gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó területek közül, amelyek elképzelhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák nélkül.
Hazánkban a kutatás-fejlesztést meghatározóan a vállalati szektor végzi, és a projektek sikerét a globális piaci igények befolyásolják. Erre a tendenciára reagálva indít 2023 szeptemberében a BME TTK fizikus-mérnök alapképzést azzal a céllal, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek és korunk tudományos-technológiai kihívásaira kreatív válaszokat tudnak adni.

A kétdimenziós (tehát egyetlen atomsorból álló) anyagok egyszer majd forradalmasíthatják az elektronikát, és nagy szerephez juthatnak a kvantum-számítástudományban is. A közismert grafénen kívül számos más kétdimenziós anyag létezik, és ha ezek rétegeit egymásra helyezzük, még különlegesebb jelenségeket lehet előcsalogatni belőlük. Ezeket kutatja győztes Lendület-pályázata segítségével Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense, aki egy új kifejezéssel: a csavartronikával is megismertet bennünket.

Műegyetemi hagyományként újból rendhagyó fizikaórával és látványos kísérletekkel nyitotta meg az őszi tanévet Härtlein Károly mesteroktató.

Leendő BME-s hallgatókként köszöntötte a bemutatón megjelent diákközönséget nyitó beszédében Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) dékánja. Rendhagyó módon, ezúttal ugyanis a BME VIK adott otthont a Q épület Simonyi Károly termében megtartott teltházas előadásnak. A BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizika Intézete 2017 óta szervezi meg a „Tanévkezdő Gatyábarázó Fizikaóra” kezdeményezést, amelyre a természettudományok iránt érdeklődő középiskolásokat és tanáraikat, valamint a BME TTK Science Camp tábor résztvevőit várták a szervezők.

A holnap tudományát ismerhették meg a jövő leendő kutatói és mérnökei a BME TTK idei Science Camp táborában.

Újból nagy érdeklődés övezte az immáron 6. alkalommal megrendezett BME TTK Science Camp tábort. Háromszoros túljelentkezés mellett 66 különböző intézményből, 77 településről, 120-nál több diák jelentkezett a programra. A természettudományok iránt érdeklődő és még pályaválasztás előtt álló középiskolás fiatalok táborozóként különleges, napjainkban népszerű, ám a közoktatásban kevésbé szokványos témákról (például kvantumszámítógép, fraktálok, magfúzió stb.) hallhattak részleteket. Az elméleti foglalkozások mellett több ipari partnerhez is ellátogattak.

Soha, senki nem tartott még az utcaszinthez képest ilyen magasan fizikaórát Magyarországon. Härtlein Károly ezt is bevállalta és megcsinálta!

„Szinte már számon tartani is nehéz, hogy hány alkalommal tartottam kísérleti bemutatót különböző korosztályú gyermekeknek, fiatal felnőtteknek, szülőknek és pedagógus kollégáknak. Az előadásokat mindig igyekszem nemcsak érdekessé és interaktívvá tenni, a repertoáron is mindig csavarunk egyet. Ez alkalommal jó nagyot sikerült!” – fogalmazott Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, aki az idei szabadtéri rendhagyó fizikaórát 50 méterrel az utcaszint felett tartotta, ezzel megdöntötte a magasban tartott fizikaórák hazai rekordját.

Különleges programra, magyar rekordkísérletre invitálta Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar (BME TTK) mesteroktatója az érdeklődőket az egyetem Z épületének parkolójába. A BME Science Campus és a paksi Atomenergetikai Múzeum eseményén a szakember a paksi atomerőmű egyik tűzoltóautója létrájának 50 méter magasra emelt kosarából szemléltette kísérleteit.

A legkorszerűbb grafikus processzorokra kifejlesztett reaktorszimulációs programmal nyert EURATOM Nukleáris Innovációs Díjat a BME Természettudományi Kar kutatócsoportja.

Az atomreaktorok biztonságosabbá tételéhez járul hozzá jelentősen a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Nukleáris Technikai intézetének frissen díjazott fejlesztése, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő GUARDYAN számítógépes program. Az atomreaktorokkal szemben folyamatos elvárás a magas biztonsági színvonalú működés, aminek egyik záloga, hogy a bennük lezajló folyamatok a legkorszerűbb informatikai eszközökkel nagy felbontásban leírhatók legyenek. Az EURATOM Nukleáris Innovációs Díját 2022. május 31-én Légrády Dávid, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi docense, a kutatócsoport vezetője vette át a FISA 2022 konferencia keretében a franciaországi Lyonban.

"Ezúttal középiskolások szeme láttára tört ketté egy petang golyót Härtlein Károly a fiataloknak szervezett ismeretterjesztő előadássorozat záró alkalmán.

Még a karzaton is diákok ültek Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója legutóbbi bemutatóján, amelyre ezúttal fővárosi középiskolákból érkeztek olyan fiatalok, akik érdeklődnek a fizikai jelenségek és a természettudományok iránt, vagy még továbbtanulás előtt szerettek volna betekinteni a műegyetemi légkörbe."

"Ismét nagy sikert aratott a BME Természettudományi Kara (BME TTK) középiskolásoknak meghirdetett matematikai tehetséggondozó programja és versenye.

„2015 óta minden évben megszervezzük a januártól áprilisig tartó programot, amelynek célja, hogy segítsük a 9-12. évfolyamos középiskolás tanulók matematikai tudásának gyarapodását, továbbá támogassuk az érettségire készülőket a gyakorlásban” – foglalta össze a BME ALFA  matematikai pontgyűjtő verseny küldetéséről a szervezők nevében Lángné Lázi Márta, a BME TTK Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense."

"Az elmúlt hetekben bejárta a nemzetközi sajtót a hír, hogy brit tudósok szerint a bitcoint fel lehet majd törni kvantumszámítógépekkel. Utánajártunk a történetnek, és úgy tűnik, egyelőre nem kell gyorsan eladni a bitcoinjaitokat – vagy legalábbis nem ezért."
Asbóth János írása a Qubit-en.

Asbóth János a BME TTK Elméleti Fizika Tanszékének docense és a Wigner FK Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály tudományos főmunkatársa.

A cikkben megszólal Nagy Gábor Péter, az Algebra Tanszék vezetője, akinek szakterülete a  kriptográfia.

A BME úttörőként adott otthont a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legmagasabb szintű tudásmenedzsment támogató missziójának. Az oktatási programok elismerő értékelést kaptak.

2021. december 14-17. között a BME Természettudományi Kara (BME TTK) fogadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői delegációját a BME nukleáris vonatkozású BSc és MSc szintű képzéseinek felülvizsgálatára. A BME az első egyetem a világon, amely otthont adott a NAÜ 3. szintű tudásmenedzsment támogató missziójának (Knowledge Management Assist Visit Level 3). Az ilyen  típusú missziót a legfejlettebb nukleáris programokkal rendelkező országok számára nyújtja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A Műegyetem képzési programjai áttekintésével az Ügynökség célja nem csak a befogadó egyetem támogatása, hanem az is, hogy nemzetközi jó gyakorlatokat gyűjtsenek, amivel más országok egyetemeinek hasonló képzéseit támogathatják.

"Nemcsak a tudományos világ, hanem a mai fiatalok előtt is példaként szolgálhat a munkássága annak a műegyetemi professzornak, akit a fiataloknak mutattam be előadásomban. Kőnig Dénes (1884-1944) nemcsak a BME-n, hanem a világon is elsőként tartott önálló egyetemi kurzust a gráfelméletről, emellett ő a szerzője a világ első gráfelméletről szóló könyvének is. A professzor iskolateremtő hatása, jelentős tudománynépszerűsítő tevékenysége máig érezhető a magyar matematikában, eredményei alapvető fontosságúak a gráfelméletben, több tétele a matematikai, a villamosmérnöki, valamint a mérnök-informatikai alapképzés fontos részét képezi” – mutatta be a BME TTK Science Campus programsorozat keretében tartott ismeretterjesztő előadásának tartalmát Recski András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének egyetemi tanára.

„Tudtam, hogy Magyarország erős matematikában, ám féltem tőle, hogy a műegyetemi matematikusok túlságosan elméleti fókuszúak lesznek. Szerencsére tévedtem!”

Páros interjút késztettünk Timothy E. O'Briennel és Molontay Rolanddal. A Műegyetem amerikai vendégoktatója a Loyola University Chicago alkalmazott és környezeti statisztika professzora, aki a nagy presztízsű Fulbright Ösztöndíj támogatásával oktat és kutat ebben a félévben a BME-n. Molontay Roland a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Matematika Intézetben működő Human and Social Data Science Laboratórium (HSDSLab)  vezetője, továbbá a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének adjunktusa, a Fulbright-ösztöndíjas professzor műegyetemi partnere és fogadója.

Adattudományi kutatások segítik a felvételi pontszámítás, a lemorzsolódás, a felzárkóztató kurzusok és a hallgatói értékelések problémakörének megértését a Műegyetemen.

Legújabb kutatásaikat mutatták be a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézetének Sztochasztika Tanszékén működő Human and Social Data Science Lab (HSDSLab)  munkatársai az „Oktatási adattudomány – Matematikai válaszok a tanulmányi adatvagyonból”  című worksopon, amely, felvételről is megtekinthető.

A HSDSLab munkáját Molontay Roland, a Sztochasztika Tanszék tudományos munkatársa, a labor vezetője mutatta be köszöntő beszédében.

A szilárdtestfizika egyik legaktívabban kutatott, újdonságnak számító területén alapíthat az Akadémia által támogatott kutatócsoportot a TTK fizikusa.

„Az MTA Lendület szakmai pályázata fontos mérföldkő egy kutató itthoni tudományos pályafutásában: saját szakértői csoportot alapíthat, és bebizonyíthatja, hogy képes egy nagy projektet sikerre vinni. Bízom benne, hogy a most létrehozott kutatói gárda a pályázati időszak végére hazánkban és nemzetközi berkekben igazolja szakmai hozzáértését, és folytathatja a munkát a program lezárása után is” – árulta el a bme.hu-nak adott interjúban Makk Péter, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének docense, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Fiatal Kutatói Programjának egyik idei műegyetemi kiválasztottja.

"A BME TTK hallgatójaként kezdi fizika BSc-s tanulmányait a tokiói olimpia ezüstérmes kajakozója.

„Nagy hajrával végződött az olimpiai döntő: az élen haladó három-négy hajó együtt lökte be magát a célba. Az utolsó pillanatokban láttam, hogy jobb oldalon Kopasz Bálint és a portugál rivális, Pimenta nagyon elmentek: az első két helyen ők már biztos befutóknak tűntek. Minden egyes húzáskor átvillant rajtam: csak negyedik ne legyek! Azt mondják, a negyedik hely a legrosszabb: amikor a versenyző lecsúszik az éremről. Miközben Bálintnak gratuláltam, észrevettem, hogy első két helyen jeleznek minket , ezüstérmes lettem! Alig akartam elhinni. Még az interjúk alatt is fel-felpillantottam az eredményjelzőre, vajon megváltoztatják-e a célfotó alapján a sorrendet” – idézte fel eddigi sportolói pályafutásának egyik legfényesebb pillanatát a tokiói olimpián kajak K1 ezer méteres versenyszámban ezüstérmet nyert Varga Ádám, a BME TTK első éves fizikus BSc-s hallgatója."

"5. alkalommal rendezték meg a Science Camp egy hetes, ingyenes, teljes ellátást biztosító bentlakásos tábort a természettudományok iránt érdeklődő pályaválasztás előtt álló fiataloknak.

„Idén ismét óriási volt az érdeklődés az esemény iránt, 130 jelentkezőből 40 fiatalt tudtunk fogadni táborunkba, ahol a természettudományok élményközpontú, gyakorlati bemutatása, érdeklődésük és ismereteik elmélyítése volt a cél” – árulta el az 5. alkalommal megrendezett BME TTK Science Camp táborról a szervezők nevében Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense."

"Egyszerre két kutatásban sikerült bizonyítékot találni nemrég arra a különös anyagra, amit 1934-ben álmodott meg Wigner Jenő Nobel-díjas magyar fizikus – adtuk hírül a múlt héten. A Wigner-kristály kizárólag elektronokból áll, amelyek szokatlan mozdulatlanságba merevednek egy kétdimenziós, háromszögű rácsban.......

Mint kiderült, a zömmel harvardi kutatók nevéhez fűződő kutatásnak magyar társszerzője is van Zaránd Gergely elméleti fizikus személyében. A BME Fizikai Intézet igazgatóját, az MTA-BME Lendület Egzotikus Kvantumfázisok Kutatócsoport vezetőjét arra kértük, hogy segítsen jobban megérteni a kutatás lényegét."

Függvényekről, a matematika egyik alapfogalmáról és történeti érdekességekről szólt Molnár Lajos matematikus előadása a Science Campus rendezvénysorozat keretében. „A függvény a matematika tudományának egyik központi fogalma, amellyel minden középiskolás találkozik valamilyen formában a tanulmányai során. Természettudományos általános műveltségünk része, ám a fiatalok középfokú tanulmányaikban kevés tapasztalatot, ismeretet szerezhetnek arról, milyen szerteágazó lehetőségeket magában rejtő matematikai fogalomról van szó, amely számos kutatás alapja volt és az ma is” – foglalta össze „Furcsa függvények” címmel tartott előadásának bevezetésében Molnár Lajos matematikus, a BME Természettudományi Kar Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi tanára, aki e rendkívül fontos fogalom rejtelmeibe vezette be a Science Campus előadássorozat résztvevőit.

A BME TTK 2018 őszén indított útjára Science Campus néven egy előadássorozatot azzal a szándékkal, hogy népszerű, közérthető, de mégis kellően precíz formában bemutassa azokat a tudományterületeket, amelyekkel a kar kutatói közössége eredményesen foglalkozik. Kezdetben a középiskolásokat tekintettük elsőszámú célközönségnek.

Ötven évvel ezelőtt avatták fel Magyarország egyetlen oktatóreaktorát Budapesten; az évfordulóra ünnepi konferenciával emlékezett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

„A hazai villamosenergia-termelés felét atomerőműben állítjuk elő, amelynek alapfeltétele a hazai szakember utánpótlás, valamint kutatásfejlesztés és innováció. Ehhez kulcsfontosságú a BME oktatóreaktor és a kapcsolódó képzések” – idézte Süli Jánost, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős minisztert az intézmény által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Fél évszázados a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb értékű oktatási-kutatási nagyberendezése, a BME Oktatóreaktor.

„Az oktatóreaktor félévszázados története a Műegyetem ipari szerepvállalásának jelentős példája, a kapcsolódó, hazánkban egyedülálló képzések indításával és az iparág hazai jövőjét is megalapozó kutatásokkal” – köszöntötte Józsa János, a BME rektora a létesítmény ötven éves fennállását ünneplő konferencia közönségét. Mint fogalmazott, a nukleáris tudományokkal és technológiával foglalkozók „nagy családja” találkozott most, visszaemlékezve az elmúlt évtizedek sikeres együttműködésére és hitet téve az elkövetkező együttmunkálkodás mellett.

"Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az eddigi legrealisztikuabb és legnagyobb felbontású 3D szimulációt a csillagok születéséről – adta hírül a Phys.org-on a projektben részt vevő illionis-i Northwestern Egyetem munkatársa, Amanda Morris. A szimuláció vizuálisan is lenyűgöző, de szigorú matematikai alapokon nyugvó élményt kínál: a szemlélő a háromdimenziós térben körüllebegheti a színes gázfelhőt, miközben a pislákoló csillagok létrejönnek.

A STARFORGE (Star Formation is Gaseous Environments) számítógépes keretrendszer az első, amelyik egy egész gázfelhőt képes szimulálni, mégpedig százszor akkorát, mint amekkorát eddig lehetséges volt."

A kutatócsoport egyik vezetője Guszejnov Dávid, aki a Természettudományi Karon végzett Fizikus mesterképzésen.

A jövő számítógépét és kvantuminternetét fejlesztik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatócsoportjai a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium részeként – áll az egyetem közleményében.

A jövő számítógépét és kvantuminternetét fejlesztik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatócsoportjai a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium részeként, áll az egyetem csütörtöki közleményében.

Megkezdték a munkát a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium (KNL) BME-s kutatócsoportjai.

"Elméleti vizsgálataink, tudományos eredményeink elérték azt a szintet, amelyen a következtetéseink már a gyakorlatba is átültethetők, így műegyetemi kutatóink is meghatározó szereplői lehetnek napjaink második kvantumforradalmának” – fogalmazták meg a közelmúltban elindult KNL céljáról és küldetéséről Imre Sándor, a KNL szakmai vezetője, Bacsárdi László, a BME VIK Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium vezetője, valamint Zaránd Gergely, a BME TTK Fizikai Intézetének igazgatója.

Rangos szakértői csoport tagjaként vizsgálta a kísérleti fúziós erőmű megvalósításának aktuális kérdéseit a BME TTK egyetemi tanára

„A Nap energiatermelését adó fizikai folyamat, vagyis a könnyű atommagok magfúziója régóta foglalkoztatja a tudományt: ha a fúziót a földi energiatermelés szolgálatába lehetne állítani, akkor az emberiség folyamatosan növekvő energiaigényének kielégítésébe a megújuló energiahordozók és a maghasadásos láncreakción alapuló atomenergia mellé egy újabb környezetkímélő, üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes energiatermelési mód kapcsolódhatna be” – emelte ki a bme.hu kérdésére Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (TTK) Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. A kutató a közelmúltban rangos nemzetközi szakértői csoport tagjaként vizsgálta az új típusú fúziós reaktor megvalósításának lehetséges lépéseit.

A BME TTK Science Campus online térbe átkerült programján a fényre épülő alkalmazások rejtelmeit mutatta be a Fizikai Intézet kutatója.

„A fény és a különféle anyagok kölcsönhatása során számos érdekes jelenség játszódik le: a fluoreszencia, a kétfotonos abszorpció, az indukált emisszió, valamint a spontán parametrikus lekonverzió: mindezek hasznos eszközeink alapját képezik” – vázolta fel kutatásainak témáit Sarkadi Tamás, a BME TTK Fizikai Intézet Atomfizika Tanszékének egyetemi docense, aki a TTK Science Campus rendezvénysorozatának keretében tartott élő, online ismeretterjesztő előadást a középiskolás diákoknak és érdeklődőknek „Mire használható a kvantumoptika?” címmel. (A közvetítés felvétele megtekinthető a TTK YouTube-csatornáján.)

Telekommunikációs működési anomáliák jelzésére szolgáló fejlesztés nyerte el legutóbb a BME Pro Progressio Alapítványának Innovációs Díját.

„Évekig dolgoztunk azon, hogy a telekommunikációs hálózatokban megjelenő hibákat amilyen hamar csak lehet egy automatizmus ismerje fel, és ne kelljen a mérnököknek, operátoroknak a sok adat között elveszniük. A 2017-ben indult munkában Kovács Edith Alice, a BME Természettudományi Kar Matematika Intézet Differenciálegyenletek Tanszék vezetőjének ötlete volt, hogy az ún. kopulákat használjuk fel a feladathoz” – ismertette a Nokia Solutions and Networks  “Research Cooperation on Network State Transition Modelling and Prediction” című projektmegállapodás keretében megvalósult kutatás-fejlesztési, innovációs program célját Molontay Roland, a BME Természettudományi Karon működő Sztochasztika Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, a Human and Social Data Science Lab (HSDSLab) vezetője.

Az online térbe átkerült népszerű műegyetemi kísérletsorozat újabb izgalmas epizódjának részesei lehettek a természettudomány iránt érdeklődő fiatalok.

„A fizika területének egy érdekes és absztrakt, a fiatalok számára interaktív formában könnyebben befogadható része az elektromágneses indukció” – indokolta legutóbbi rendezvényének témaválasztását a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének „Kísérletek, amelyeket látni kell!” című programsorozatának 10. jubileumi eseménye alkalmából az előadó, Härtlein Károly mesteroktató.

A hamarosan induló verseny támogatja a diákokat a gyakorlásban és megmutatja azt is, hogy mi az elvárható tudásszint, ha valaki a Műegyetemet választja továbbtanuláskor. 

A megmérettetés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara (TTK) által működtetett BME Alfa webes interaktív gyakorlófelületen érhető el. Csatlakozni a honlapon történő ingyenes regisztrációval lehetséges; az első fordulóra 2021. január 18-ig lehet feliratkozni.

Domokos Gábor, alkalmazott matematikus, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője mellett Török János elméleti fizikus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense, a kutatócsoport tagja, Kun Ferenc elméleti fizikus, akadémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a kutatócsoport külső tagja,  valamint az amerikai Pennsylvania Egyetemen dolgozó  Douglas Jerolmack geofizikus professzor, a kutatócsoport külső tagja igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek)  lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült a valaha volt legkisebb méretűre összezsugorítania azt a szerkezetet, ami a mágneses mező legapróbb változását is képes detektálni.
Magyar kutató segített megépíteni a miniatűr eszközt, ami a szív és az agy vizsgálatánál segíthet. Létezik egy olyan eszköz, amivel a fizikusok még a leggyengébb mágneses mezőt is képesek kimutatni. Ez az úgynevezett szupravezető kvantuminterferencia-eszköz (Superconducting Quantum Interference Device, SQUID). Egy nemzetközi kutatócsoportnak – köztük a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberével, Makk Péterrel (BME TTK Fizika Tanszék)– most ezt az eszközt sikerült az eddigi legkisebb méretűre összezsugorítani.

A hajszálnál is vékonyabb az a műegyetemi fizikus és kollégái által kifejlesztett műszer, amely a mágneses tér legapróbb változásait is észleli.

„Számos elképzelést, forgatókönyvet kipróbáltak már a kvantuminformáció alapegységének (qubit) létrehozására, ám ezek megbízhatóságára nem lehet alapozni a jövő kvantumszámítógépeit. Most azon dolgozunk, hogy megalkossuk a kvantumszámítógépek információvesztésnek ellenálló robosztus quibitét. Ezen folyamat során sikerült a közelmúltban az eddig ismert legkisebb méretűre zsugorítani egy mágneses mező legapróbb változásait is észlelő szerkezetet” – foglalta össze a nemzetközi kutatókkal végzett tudományos feladatairól Makk Péter, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének docense.

Az online térbe költözött program a nézőit lakásban is elvégezhető tudományos vizsgálódásokra buzdítja.

„Tudós eleink által kitaposott úton kell továbbmennünk nekünk is: a megfigyelést kövesse a kísérlet, majd az elméletgyártás, és végül ennek ellenőrzése” – foglalta össze a fizikai gondolkodás lényegét Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének közelmúltban Pro Urbe Újbuda-díjjal kitüntetett mesteroktatója, aki a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben sem mondott le az igényes ismeretterjesztésről és a fiataloknak szóló izgalmas, kreatív bemutatóról.

A Műegyetem ehhez megszerezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanúsítványát, ami azt jelenti, hogy a szak összhangban van a nemzetközi ajánlásokkal és elvárásokkal.

„A nukleáris szakma hosszú távú fejlődése szempontjából elengedhetetlen olyan vezetők képzése, akik nemcsak a nukleáris tudományok, hanem a menedzsment- és vezetői ismeretek tekintetében is naprakész tudással rendelkeznek” – hangsúlyozta az újítás jelentőségéről Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (TTK) Nukleáris Technikai Intézetének (NTI) egyetemi tanára abban az előadásban, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett internetes szeminárium (webinárium) keretében tartott 2020. október 15-én.

A klór-dioxid vírusölő képességéről a BME és a Semmelweis Egyetem munkatársai közösen jelentettek meg egy tanulmányt, amely nagy nemzetközi érdeklődést keltett.

„Öt évvel ezelőtt ítélték nekünk a Svéd Kereskedelmi Testület „Gran Prize” Interdiszciplináris Innovatív Díját a Solumium nevű, nagy tisztaságú ClO2-ot tartalmazó antimikrobiális oldat megalkotásáért, amely minden mikrobát (vagyis baktériumot, gombát és vírust) egyaránt képes elpusztítani. A fejlesztésünk akkori elismerésében nagy szerepet játszott, hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra is hat, ellene a kórokozók nem képesek rezisztenciát kifejleszteni. A közelmúltban kialakult járványhelyzet azonban a szer vírusok elleni hatásának újragondolására ösztönzött bennünket” – árulta el a bme.hu kérdésére Noszticzius Zoltán, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének professor emeritusa.

A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek.
A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense.
Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

"A testek természetes töredezése óhatatlanul is a kockaalakhoz közelít - mutatta ki a Műegyetem kutatói által vezetett magyar-amerikai kutatócsoport. Ezt már az ókori görögök is tudták - szokás mondani -, és most ez történetesen igaz is: már Platón is a kockát képzelte el a föld építőelemeként, hiszen ez az egyetlen szabályos test, amely hézagmentesen pakolható egymásra."

Az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Domokos Gábor akadémikus, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, szerzőtársai voltak Kun Ferenc a Debreceni Egyetemről, Török János a BME TTK Fizikai Intézetéből, illetve Douglas Jerolmack a Pennsylvaniai Egyetemről.

Porszívóból ágyút épített, műanyag palackkal deszkát tört és árammal szöget olvasztott a nagyközönség előtt online bemutatott fizikai kísérleteiben a TTK szakembere.

Több mint 1900-an tekintették meg Härtlein Károlynak, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet mesteroktatójánk legújabb előadását, amelyet a Műegyetem F29-es terméből az új koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon – részben – élő internetes bejelentkezés alkalmával tartott meg „Brutális fizika, avagy a tanterem mindent elbír” címmel a Science Campus programsorozat zárórendezvényeként. Ezúttal a mechanika, az elektromosságtan és a hőtan fogalmainak gyakorlatban történő megismertetése került a fókuszba.

Kvantumeffektuson alapuló áramkörök viselkedéséről és szupravezető nanoszerkezetekben létrejövő lehetséges adattárolási állapotokról a Nature folyóiratban publikáltak a TTK fizikusai.

„A kvantumszámításban és az erre épülő információtárolásban nyithatnak új utat a mostani alapkutatás eredményeiből levont következtetések, amelyek több nemzetközi kutatócsoport együttműködésével, ám a BME fizikusainak szakmai vezetése mellett jöttek létre” – értékeltek a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizika Tanszékén működő MTA-BME Lendület Nanoelektronika Kutatócsoport nevében Csonka Szabolcs és Makk Péter egyetemi docensek. A műegyetemi szakemberek a Bázeli Egyetem nanoelektronika csoportjával, a Koppenhágai Egyetem Neils Bohr Intézettel és a BME TTK-n működő MTA-BME Lendület Egzotikus Fázisok Kutatócsoporttal együttműködve a rangos Nature Communications című lapban publikálták elméletüket.

Az új információk elraktározásának mikéntjéről és felidézésük hatékonyságának módjairól is részletesen beszélt a Science Campus előadássorozat keretében a TTK professzora.

„A legújabb kutatások szerint az emlékek, a tudás az előhívás révén jönnek létre: a teszt nem ellenőrzési forma, hanem maga a tanulás: a hosszú távon megmaradó tudást pedig a tesztek segítségével érjük el” – hangsúlyozta online videójában Racsmány Mihály, a BME Természettudományi Kar (TTK) Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanára, az Emlékezeti és Tanulási Zavarok Kutatócsoport vezetője.

Hat hazai egyetemen, köztük a BME-n zajlik a Paks II. Akadémia, amelynek keretében atomerőművi üzemeltetési szakembereket képeznek.

„A széles körű oktatási hagyományok miatt a BME lett a kiindulópontja a programnak, emellett a Paks II. Zrt. számára lényeges, hogy a nukleáris területen a többi felsőoktatási intézmény meglévő értékes oktatási és szakmai tapasztalatát is beépítsék” – hangsúlyozta Czifrus Szabolcs egyetemi docens, a BME Nukleáris Technikai Intézet (NTI) igazgatója az őszi tanévben kezdődött, igen sikeres atomerőművi üzemeltetési szakmérnök képzés műegyetemi koordinátora.

Az MTA Elnöksége által – a jeles akadémikus kezdeményezésére és szülei emlékére –alapított kitüntetés fontos célja a tudományos munkára való ösztönzés.
„Nagy örömmel fogadtam a hírt, meg is lepett. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy nekem ítéltek egy ilyen rendkívül nagy múltú és nívós díjat” – vallotta a bme.hu-nak a kitüntetett Bárány Balázs, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Sztochasztika Tanszékének docense, aki geometriai mértékelmélettel, azaz fraktálgeometriával foglalkozik.

Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (TTK) Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, a Science Campus előadássorozat keretében beszélt – a járványügyi veszélyhelyzet miatt rendhagyó módon, élő, internetes közvetítésben az ipari katasztrófák környezeti hatásairól.

Molontay Roland a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Matematika- és Számítástudományi Doktori Iskolájának elsőéves doktorandusza volt 2015 decemberében, amikor a témavezetője átküldött neki egy neves szaklapban megjelent cikket, mert a címe alapján érdekesnek találta. Miután megnyitotta, és gyorsan átfutotta, hamar ismerős mondatokkal találkozott, és végig sem kellett olvasnia, hogy egyértelművé váljon: a tanulmány kínai szerzői az ő 2013-ban írt alapszakos (BSc) szakdolgozatát plagizálták.

„Úgy terveztük, hogy három kategóriában, a hat online fordulóban legjobb eredményt elért tanulók számára április 18-án tartjuk a döntőt, személyes részvétellel az egyik számítógépes termünkben. Ez utóbbi tervünknek a megvalósítását az új koronavírus-járvány megakadályozta, így végül a finálé is elektronikusan zajlott le” – ismertette a bme.hu-nak Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet egyetemi docense, a megmérettetés főszervezője.

A matematikáról közérthetően, érdekesen, gyereknek és szülőknek egyaránt: ez a rendezvényünk lényege” – hangsúlyozta a 2020. február 29-én tartott Medve Matek Élménynapról Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense, az esemény intézményi főszervezője. Hozzátette, a TTK régóta együttműködik a Matematika Összeköt Egyesülettel, ezúttal a helyszínt és önkéntes segítőket biztosított a programokhoz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara Science Camp néven 2016. óta szervez ingyenes természettudományos tábort középiskolás diákoknak. Felismertük ugyanis azt, hogy a természettudományos képzésben részt vett hallgatóink (fizikusok, matematikusok) igen sikeresek a műszaki és pénzügyi cégek (bankok, biztosító társaságok) munkatársaiként amellett, hogy igen sokan tudományos pályán is aktívak. Hisszük, hogy a műszaki és pénzügyi területen aktív cégek joggal tartanak igényt olyan szakember-utánpótlásra, akik nem specializálódtak egy-egy műszaki területre, hanem a természettudományos képzésükből adódóan széles látókörrel, komplex problémamegoldó képességgel és nagyfokú flexibilitással  rendelkeznek.

A BME Fizikai Intézetében tartotta a 10., különleges fizikaóráját Härtlein Károly. A mesteroktatóval és diákokkal beszélgettünk a kísérlet alapú oktatás fontosságáról.

„Nyitott ajtókkal vártuk a fizika iránt érdeklődő középiskolásokat, szüleiket, tanárokat, egyetemi hallgatókat és mindenkit, akit foglalkoztat a természettudományok világa” – fogalmazott Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (TTK) mesteroktatója, aki újabb nagyszabású előadáson kápráztatta el a Műegyetemen megjelent kíváncsi közösséget. A 2020. január 28-i rendezvény a BME Fizikai Intézete fizikus Tehetséggondozó programjának zárórendezvénye volt.

„Pedagógusként mindig örömmel tapasztalom, hogy a diákságban mennyire könnyen fel lehet kelteni a kíváncsiságot a természettudományok iránt. .. Hálás feladat a miénk: a műegyetemi rendezvényen évről évre a tudományos világ szépségeit tárjuk fel az ifjúság előtt” – foglalta össze a legutóbbi BME Mikulás fizika rendezvényről Härtlein Károly, a Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, a több mint egy évtizede sikerrel zajló esemény állandó házigazdája. Előadótársa az idei évben Balogh Nóra fizika szakos MSc-hallgató volt.

A kvantumszámítógép eredetéről és kifejlesztésének legújabb eredményeiről szólt a középiskolásoknak ajánlott Science Campus előadássorozat legutóbbi programja.

E dinamikusan, szinte napról napra változó és új technikai vívmányokkal rendelkező terület történetének és legfrissebb találmányainak részleteit osztottuk meg a műszaki és természettudományi témák iránt érdeklődő, még pályaválasztás előtt álló fiatal generáció tagjaival, remélve, hogy kedvet kapnak a Műegyetemen való továbbtanuláshoz” – foglalta össze a Science Campus előadássorozat legutóbbi programjának célját Asbóth János, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense.

Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist.

A magyar tudomány kategóriájának Prima díjasaként várja a decemberi eredményhirdetést Szász Domokos matematikus, nemzetközileg elismert kutató.

„Egy újszerű és eddig még nem vizsgált szakterületre leltem az elmúlt évben, amelyen egykori posztgraduális ösztöndíjasként megismert kutatótársakkal dolgozhattam együtt. A közösen megalkotott elméletünkre nemzetközi színtéren is felfigyeltek: egy kínai kutatócsoport érdeklődik eredményeink kísérleti megvalósítása iránt ” – árulta el legújabb tudományos következtetéseiről Dóra Balázs, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-BME Topológia és Korreláció Lendület Kutatócsoport vezetője.

Negyedik alkalommal táboroztak a természettudományok iránt érdeklődő középiskolások a Műegyetemen. Az ingyenes, bentlakásos, teljes ellátást biztosító rendezvény egy hétig tartott.
„Nálunk elsődleges, hogy nagyon erős alapképzést adjunk a hallgatóknak: legyen az természettudományos, gazdaságtudományi, de elsősorban mérnöki terület; a matematika, a fizika, és a kémia oktatása magas szintű. Aki ezt megkapja, az nemcsak itthon, hanem a világ bármelyik részén megállja a helyét” – hangsúlyozta köszöntésében Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes a BME TTK Science Camp záróünnepségén.